Az olvasási szokásaimhoz hozzá tartozik, hogy alkalmi vissza eső vagyok, ezt jelenti, hogy néha hetekig megvagyok minden nemű hosszabb írás nélkül aztán valami elkattan és egyműs után végzem ki azokat a műveket amiket még korábban gyűjtöttem össze. Kevesebb mind két hete jelentkezett egy ilyen állapot, valószínűleg sokk volt már a csupa angol-kínai szöveg, ezért kurucos lendülettel három penitenciámnak is eleget tettem. Sorrendben Feleségverseny – Fogság (Spiró) ők kettőjüket körülbelül 5-7 éve néztem ki de hagytam még érni, a harmadikat A könnymutatványosok legendáját 11 éve hordozom, még középiskolába kaptam feladatul.

Az első a Feleségverseny a távlati Magyarországról szól ahol a bevezetésre kerülő „kamatyadó” okozta népharag elsöpri az addigi politikai rendszert és kikiáltásra kerül a Kommunista királyság. Szatirikus család regényként leegyszerűsítik a kritikusok, nekem inkább egy kellemes bohózat amiben átsüt azt amit más külföldinek nem tudok elmagyarázni otthonról, ez volt egészen három nappal ezelőttiig amíg elkezdtem nézni az hazai híreket, innentől már váteszi költőnek érzem magam. Ez a könyv kapcsolt haza.

Következet a Fogság, történelmi regény bebujtatott jellemfejlődés történet, egy Uri nevű zsidóról, akit a sors befizetett egy delegációba, ami Jeruzsálembe vitte a „Templomnak járó” éves adóösszegével. A cselekmény az ókori Rómában játszódik Tiberius – Caligula - Claudius – Néró idején. Uri 20 évesen indul a maga kis zarándoklatára, bejárja Judeát, Itáliát, Alexandriát itt jár például gimnáziumba, végig figyel, szenved, szeret, gyűlöl és csodálkozik, vagyis él. Ez inkább nekem volt fontos.

Végül A könnymutatványosok legendájával zártam a sort, egy sajátságos tündér mese a szerkesztése olyan mint egy labirintus, ha Borges valaha elkészítette volna a sajátját valószínűleg így nézne ki. A jó irodalmi regények, amik komplex sok emberi igényt érzést képesek kielégíteni, olyanok mint egy modern objektum orientált program. A programok apró egységekből épülnek föl (objektumok), amik önmagukban jelentést (feladatot) hordoznak ezek függvények, ha több függvényt össze kapcsolunk osztályokat, sőt osztályoknak az osztályait hozhatjuk létre és így lehet a sort végteleníteni. Minden egyes összekapcsolás őrzi az előző részek tulajdonságait jelentéseit. Hasonló egy mai regény: egy szó, mondat, szereplő bármi utalhat egy XIX. századi romantikus műre, ami magában hordoz középkori ókori műveket, gondolatokat. Az utalás egyben bekapcsolja a mi korábbi olvasási élményeinket érzéseinket. A kettő egyesüléséből pedig bármi kinőhet. Miért jobb ez a rendszer mint a lineáris program folyam? Flexibilisebb, a szabályozott visszautálás miatt nem borulhat káoszba mégis beemeli a korábbi elemeket ezáltal nem dől el alapok nélkül.

Az utolsó könyv az ezt követő könyveknek szól, sajnos-szerencsére az elkövetkező hónapokban minden a nyelvtanulásnak lesz alárendelve így az olvasás is. Végig szeretném járni egy kínai diák saját útját kezdem a gyerek könyvekkel, majd talán az általános iskolai olvasmányaikkal és remélhetőleg elérek egyszer magasabb szintekre is, egy új könyvtárat kell építenem, bár a legérdekesebb része még is az lesz, milyen viszonyba kerül a korábbi történetekkel.