A nap eseménye, a kínaiak szeretik építeni a kulturális kapcsolatokat, ezért egy számomra eddig kiejthetetlen nevű városban rendeznek „eventet”.  Idézet Mr. Wangtól, jövőhét péntektől- vasánapig, full ellátás kaja, szállás minden, ahogy ezt az ázsiai vendégszeretet diktálja. Ahol is Szecsuán egyes egyetemeinek kiválasztott külföldi hallgatói fognak „performansot” előadni. Láss csodát, az én egyetemem a SWUFE, adja az Európai Észak-Amerikai diákokat. Amikor ezt elmeséltem csatlakozó amerikai diáknak, röviden csak ennyi volt a reakciója: „So typical Chinese”

Következés képen mi kilencen (1 Kanadai, 1 Ír, 1 Amerikai, 2 Német, 1 Osztrák, 1 Belga, 1 Holland és jómagam az 1 szem Magyar) leszünk, akik magunkat képviseljük. Az előadásunk tervezete egyelőre az, hogy mindegyik nemzet himnuszából összeollózunk egy 3 perces mixet és azt közösen elénekeljük = a maradék nyolc embernek meg kell tanítanom a himnuszunk első két sorát magyarul. Kíváncsi leszek, hogy megy a mi himnuszunk a többiekéhez :).

Ezt egyébként egy kedélyes körasztalos, az egyetem saját 5 csillagos éttermében tartott zártkörű vacsora közben osztották meg velünk, "kiválasztottakkal", amúgy a vacsi ennek tárgyalásával telt el. Csak egy kisebb riadalom tudta megszakítani, amikor is a belga hallgatótársnő feleszmélt, hogy az orra előtt a márvány kövön keresztül iszkoló kis cukor falat apróság egy egér. Én visítottam a röhögéstől :) Mondtam neki, hogy örülhet, hogy mozgott, mert ezt azt jelenti, hogy nem a tányérunkban volt... ezt a derűs szemléletet nem tudta magáévá tenni.

Ellenben már most érzem, hogy én vagyok a hídfő a nemzetek között. Valahogy azért itt is működnek a klikkek, észak-amerikaiak európaiak egy klub, arabok még egy klub, afrikaiak még egy klub, thaiföldiek, japánok annyian vannak, hogy önállóan is egy entitást takarnak. Egyelőre én úgy mindenkivel szót értek: értelemszerűen az európai klubbal, de hasonlóan jól az arabokkal, thaiföldiekkel. Egyedül az afrikaiakkal, japán diákokkal nem sikerült még nagyon haverkodni.

Amúgy a város isteni, nekem bejön.

Most mondjátok, hogy nem szép:

és ez jellemző nagyjából az egész városra.

Ohh és a helyi különlegesség, itt nem galambokat etetik a parkban (nagyon helyesen), hanem a halakat:

A lehet venni egy pálcikát, aminek a végén egy cumis üveg van megtöltve "Zoo csemegével".