A nyelvi kulturális eltérések miatt gyakorlatilag nincs olyan nap, amikor ne merülne fel valami kihívás, otthon teljesen hétköznapi dolgok tudnak itt bénítóan korlátozó problémává válni. Egyik kedvenc ilyen a vásárlás nevezetű szerencsejáték, mivel a csomagolás értelemszerűen kínaiul készül és az angol feliratozás még annyira nem elterjedt, sőt ahol van, abban sincs mindig köszönet. Ezért mindig akkora izgalom kerít hatalmába, mintha ruletteznék és mindent a feketére tettem volna fel. Eddig nyerő szériában voltam: két napja sikerült mosószert, sőt öblítőt is vennem, aminek jó az illata, sőt a ruháimat sem tette még tönkre. Ezt volt idáig a legstresszesebb. Még emlékeztem anno az első DM-s beszerzésemre, amikor a polcról szász fejű hidraként tekintettek rám tisztító szerek, a fejemben visszhangoztak a „jó” tanácsok: erre vigyázz, mert ettől összemegy, ettől elveszti a színét, ennek rossz illata van, stb… de siketült. Azonban a népmesei hősök is néha elbuknak, nálam ez tegnap következett el. Új takaróhuzat/lepedő kombinációt akartam venni. A lepedő még ment, a huzatnál viszont sikerült a cselük, „duvet cover” kifejezést használták, ami amúgy tényleg a huzatot jelent, de a csomag valójában az ágyra rárakható ágytakarót tartalmazta. A végén sikeredett vennem 1 lepedőt és egy ágytakarót, amit maximum lepedőként fogok majd tudni használni.

Hasonló kellemes játék volt még: sima ásványvíz ami nem édesített, tojásból vagy öt fajta van, felvágottak...
Remélem a gyógyszertárat nagyiívbe elkerülöm!